Áramot a napból
2019. január 8. 20:14
A napenergia már akkor izgatni kezdte a fantáziámat, amikor még csak a Casio számológépemben volt napelem. Még bőven van hova fejlődnöm, de ma már akár hetekre el tudok vonulni a konnektortól úgy, hogy el tudjam látni magam árammal.
2014-ben ítéltem úgy, hogy eljött az én időm, és megengedhetek magamnak egy 10 wattos, összehajtható napelemet, amivel a túráimon hosszabb ideig életben tudom tartani a telefonomat. Ekkor már túl voltunk a Duna 2860 túra Vaskapuig tartó szakaszán, így először 2015-ben használtuk telefonok és egyéb kütyük töltésére. Azért írom, hogy használtuk, mert ekkorra már Gáspárnak is volt egy, így néha mindkettő kikerült a Duna parton a napra.

A Duna-túrára még csak vésztartalékként vittük magunkkal a napelemeket, arra az esetre, ha napközben lemerülnének a telefonok, vagy a kamera, vagy a walkie-talkie, amivel a kísérőautóval tartottuk a kapcsolatot, ha a közelben volt. Az éjszakákat kempingben töltöttük, ott is és az autóban is fel tudtuk tölteni elektronikus eszközeinket.
2015. nyarán a Csalhó-hegységben először lett a napelem elsődleges áramforrás a telefonom számára, mert a hegyen lévő kempingben az egyetlen szolgáltatás egy fakerítés volt a táborozásra kijelölt, és időnként lekaszált terület körül.

LEVEL 1
Az első, kizárólag napelemre támaszkodó túrám a 40 naposra tervezett Országos Kéktúra lett volna. Ezt a túrát eleve úgy terveztem, hogy fotózni, videózni és blogolni fogok, miközben kizárólag napenergiát használok. Az eszközökről A technikai kihívás című bejegyzésben írtam.

A gyalogtúra nem egészen a terveknek megfelelően alakult, így végül kerékpárral, 20 nap alatt tettem meg a több, mint 1300 kilométert, miközben a túra technikai kihívás része nem változott, ugyanúgy csak a napelemre, napelemekre támaszkodtam. Az első három nap áram vonatkozású tapasztalatairól a Mi a helyzet az árammal című bejegyzésben írtam.
Azért használtam az imént a többes számot, mert a túra első, Írottkőtől-Budapestig tartó részében kiderült, hogy a megváltozott körülmények miatt (bringán menet közben nem tudom használni a napelemet) nem tudok annyi áramot termelni, amennyit elhasználok, nem elég a 10 wattos teljesítmény. Az, hogy mégsem kellett konnektort használnom annak köszönhető, hogy feltöltve vittem magammal a 20000 mAh-s power bank-et, és az az útközben még megtermelt árammal és takarékoskodással kitartott Budapestig,
A túra hátralévő részéhez elkértem Gáspár napelemét is, így a 2 x 10 W már elégnek bizonyult. Természetesen ez nem egy egyetemesen értendő érték, hanem az adott telefonra, akkori állapotában, az akkor érvényes felhasználás módra, valamint az akkori időjárási körülményekre (majdnem végig jó idő volt) igaz.

LEVEL 2
A gyalog- vagy biciklitúrás önellátás szint tehát megvan, lépjünk tovább! 2018-ban egy egy hónapos Balti-tenger körüli túrát terveztem, és itt is központi elem volt a napenergia használata. Közben tovább esett a napelemek ára, úgy hogy tavasszal beszereztem két 50W-os flexibilis napelemet, amelyeket az autó tetejére szándékoztam ragasztani. Továbbá elolvastam egy könyvet, és megnéztem egy rakás Youtube-videót arról, hogyan lehet használt laptop akkumulátorok celláiból napenergia tárolására alkalmas rendszert építeni. Az év első fele aztán azzal telt el, hogy akkumulátorokat gyűjtöttem, teszteltem, mindenféle hozzávalókat rendeltem Kínából (töltésvezérlők, termosztátok, konverterek stb.) majd, amikor megvolt minden, megterveztem, és elkészítettem az áram-bőröndöt...

... ami aztán annyira látványosra és robbanószerkezetre hasonlatosra sikerült a barátaim szerint, hogy úgy döntöttünk Antallal, akivel a Nordkapp-túrát csináltuk, hogy az eredeti tervtől eltérően mégsem ejtjük útba Ukrajnát, az egyetlen országot, ahol határellenőrzésen kellett volna átesnünk.
Az áram-bőröndöm valamivel kevesebb, mint 1 kWh energiát képes tárolni, illetve rendelkezik egy kiegészítő 3S4P akkuval, amely a mérőműszert, a termosztátot és a vészhelyzeti hűtőventilátorokat látja el árammal, hogy ezek a rendszerek akkor is működjenek, ha a fő akku le van választva.
A bőrönd tölthető külső Li-ion töltővel és természetesen napelemről, ez utóbbihoz két bemenet áll rendelkezésre. Két MPPT töltésvezérlőt terveztem beépíteni, ám az egyik nem érkezett meg időben, így egy 5 A-es MPPT töltésvezérlő és egy DC-DC konverter van jelenleg a bőröndben.
Ami pedig a kimeneteket illeti, két darab 12 V-os szivargyújtó aljzat, két 5 V-os USB aljzat, valamint két darab 230 V-os aljzat áll rendelkezésre, ez utóbbi feszültséget egy 150 W-os APC szünetmentes tápegység trafója és elektronikája állítja elő, és vezérli. Ennek előlapját megőriztem, sajnos fehéret tudtam szerezni, így kissé (nagyon) elüt a bőrönd színétől.
Nordkapp-túránk második napján, Szlovákiában aztán felkerült a két napelem az autó tetejére, ezzel elkészült a világ egyetlen napelemes Dacia Logan-ja. A kábelek elvezetése még nem tökéletes, az elején rendszeresen befolyt a víz, ha esett az eső. Útközben aztán javítottam a helyzeten, a szivárgás megszűnt, de még mindig ideiglenes a megoldás. Mint ahogy a napelemeket is csak a túra alatt terveztem a tetőn tartani, de azóta sem volt időm leszedni őket. Na, majd tavasszal...

... már csak azért is, mert a nem teljesen sík felület miatt a keletkező feszültséget nem tudta megtartani a ragasztó, így mindkét napelem ugyanott, egy kis részén levált a tetőről. A következő hasonló túrára ezt a problémát még orvosolnom kell, illetve a kábelrögzítésére használt szürke duct-tape-et is le fogom cserélni hőálló alumínium ragasztószalagra, mert a duct-tape, mint kiderült, nem bírja a napsütést és a vele járó meleget.
A napenergia felhasználásban tehát jelenleg ott tartok, hogy képes vagyok bármilyen hosszú gyalog- vagy kerékpártúrát végigcsinálni úgy, hogy közben telefonnal fotózok, filmezek, beszámolókat írok (LEVEL 1), illetve egy autós túrán akár hetekig is el tudom látni magamat árammal akkor is, ha egy helyben táborozok, és nem indítom be az autót. Mindezt úgy hogy már nem csak a telefon a fogyasztó, hanem egy laptop is, amin dolgozni tudok. (LEVEL 2).
LEVEL 3
Mi a következő lépés? Egy 4-5 kWh-s napelemes rendszer kiépítése, amellyel az otthoni áramfelhasználást lehet fedezni. Ez lenne a Level 3. És van tovább is, de arról majd akkor írok, amikor a 3. szintet is kipipáltam.
Addig is, a blog kezdőlapján lévő számlálón láthatod, hogy a jelenleg rendelkezésemre álló eszközökkel mennyi áramot termeltem a különböző túrák alatt.
Nem úszod meg szárazon
Hétvége a Krisna-völgyben